KNX

A KNX minden szempontból az épületautomatizálás nagyágyúja. Maga a KNX egy nyílt szabvány (EN 50090, ISO/IEC 14543) amely több ipari szabvány (EIB, BatiBus) „összefejlődéséből” állt elő és immár 25 éves piaci múltra tekinthet vissza.
Image

Maga a KNX egy nyílt szabvány (EN 50090, ISO/IEC 14543) amely több ipari szabvány (EIB, BatiBus) „összefejlődéséből” állt elő és immar 25 éves piaci múltra tekinthet vissza. A KNX mögött egy nemzetközi szervezet, a KNX Association áll amely biztosítja, hogy a KNX eszközök szigorú autentikáción menjenek keresztül mielőtt a KNX védjegyet megkaphatják.

Ily módon sokszáz KNX eszközgyártó termékei közül választhatunk ugyanarra funkcióra úgy, hogy biztosak lehetünk abban, hogy a különböző gyártók eszközei gond nélkül fognak együttműködni.

A KNX egy decentralizált rendszer, amelynek lelke a KNX busz, amely biztosítja a kommunikációt az egyes rendszerelemek között. A KNX eszközei szenzorok, aktuátorok és a rendszereszközök, amelyek a közös KNX buszra csatlakozva közvetlenül kommunikálnak egymással központi vezérlés nélkül.

Szenzorok lehetnek fény,-hőmérséklet,-páratartalom, -szénmonoxid vagy akár mozgásérzékelők, de ide tartoznak a többfunkciós nyomógombok vagy érintőképernyők is. Az aktuátorok a szenzorokból érkező adatok kiértékelésével a saját beépített programjuk alapján végzik a funkcióikat, amelyek lefedik az okosotthonok összes vezérlési feladatát.

Image

Egy teljesen kiépített rendszer a KNX topológiájából adódóan maximálisan 57,375 eszközt (ebben a rendszereszközök is benne vannak) foghat össze és egy KNX vonal akár 4x1000m hosszú is lehet. Mivel pedig a KNX IP gateway segítségével távoli KNX rendszerek is összeköthetők, lényegében bármilyen méretű épületkomplexum automatizálására alkalmas.

A KNX esetében a hagyományostól való eltérés már a villanyszerelésnél elkezdődik. A hagyományos villanyszerelésben ugyanis a fogyasztókat mindig a főáramkörre kapcsoljuk. A kapcsoló és/vagy érzékelő közvetlenül (esetleg egy relén keresztül) kapcsolódik a fogyasztóhoz. A kapcsoló vagy érzékelő, illetve a fogyasztó közötti vezetékezés kialakítása határozza meg a csatolt fogyasztó működését.

A KNX-technológia szerinti szereléskor a fogyasztót közvetett módon kapcsoljuk. Mindegyik működtető elem – ezeket szenzoroknak nevezzük – és a tényleges kapcsolóelemek – aktuátorok – egy közös átviteli médiumon keresztül kapcsolódnak össze. Így, ha egy vezérlőgombot megnyomunk, az információt (táviratot) küld az átviteli médiumon át a végrehajtó egységnek (aktornak), amely aztán végrehajtja a parancsot, kapcsolja a terhelést.

A KNX esetében tehát az erősáramú hálózat nem jelenik meg közvetlenül a kapcsolóknál, csak a végrehajtó egységeken és a kapcsolószekrényben található.

A KNX rendszerek nem az olcsó megoldások közé tartoznak és mivel a KNX villanyszerelés eltér a hagyományostól, ezért leginkább új építésű, vagy jelentős felújításra váró ingatlanok esetén jön szóba úgy, hogy a KNX rendszertopológiát már a tervezés fázisában ki kell alakítani. Különösen igaz ez a legelterjedtebb csavart érpáros (TP1) kiépítésre, hiszen itt a rendszerelemekhez el kell juttatni a buszkábelt, amit célszerű az épület alap kábelezésével egyszerre kiépíteni.

Noha vitathatatlan, hogy megbízhatóság, sokoldalúság és eszközválaszték tekintetében a KNX rendszer verhetetlen, de a magasabb árfekvés és a körülményesebb kiépítés miatt a kisebb, kommerciális ingatlanok automatizálásánal nem feltétlenül ez a nyerő választás.

 

A KNX rendszerről részletesebb információk a Tudástárban találhatók.

Kinek ajánljuk a KNX rendszert?

A fentiekkel összhangban a KNX rendszert elsősorban nagyobb, újépítésű vagy felújítandó ingatlanoktól felfelé egészen a több épületből álló komplexumokig javasolt számításba venni. Mivel a KNX rendkívül megbízható, sokoldalú és ezen kívül széles termékskálából (KNX standard) választva építhető ki lefedve a teljes épületautomatizálást, akár ipari vagy mezőgazdasági telephelyek működésének automatizálására és energetikai optimalizálására is kiválóan alkalmas.

Ugyanakkor kiépítése összetettebb feladat és már a tervezési fázisba be kell építeni a KNX-el vezérlendő épületautomatikára vonatkozó igényeket és műszaki feltételeket.

Mint várható is, a KNX alapú rendszerek kiépítése nem olcsó, ezért lakások vagy kisebb családi házak számára nem ez az optimális okosotthon megoldás.

https://www.novill.hu/magazin-fooldal/390-a-villanyszerelo-feladata-a-knx-rendszer-kialakitasanal

Cégünk képesítéssel rendelkező mérnökei és villamos szakemberei az igényfelméréstől a villanyszerelésen és telepítésen át a programozásig és rendszerkövetésig biztosítják, hogy az Ön okosotthona pontosan azt tegye, amit Ön elvár tőle.

Kérje ingyenes felmérésünket és ajánlatunkat!

Megoldást szállítunk nem csak tárgyakat!

logo

A Cognitech Intelligens Technológiák Kft az 1990-es alapítású Cognitech Informatikai Kft., utódcége, melyet annak idején a Számalk és az MTA SZTAKI mesterséges intelligencia fejlesztésekkel foglalkozó néhány munkatársa hozott létre dr. Koch Péter, a Számalk Szakértő Rendszerek Kutató Laboratóriuma vezetőjével az élen. Az alapítók között magasan képzett informatikus, villamosmérnök és matematikus munkatársak voltak.

©2024 Cognitech Intelligens Technológiák Kft. 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 19. Minden jog fenntartva. Designed By freeart.hu

Kereső