A KNX rendszer és szabvány az épületautomatizálás nagyágyúja, amely több mint 24 éves piaci jelenlétre épül és olyan elődrendszerekre támaszkodik mint a EIB, EHS és BatiBUS. A KNX szabvány mögött egy nemzetközi szervezet, a KNX Association áll, amely az épületautomatizálás területén működő nemzetközi cégek csoportja amelynek több, mint 370 tagja van.
A KNX Association feladata egyrészt magának a szabványnak a felügyelete és a technológia minél szélesebb körű terjesztése, másrészt a KNX autentikáció biztosítása az eszközgyártók számára annak érdekében, hogy a világon bárhol gyártott és a KNX védjeggyel rendelkező (autentikált) készülék bármelyik KNX rendszerbe beilleszthető legyen.
Egy fővonalra (main line) 15 vonal csatlakoztatható Line Coupleren keresztül, és egy vonal maximum 4 vonali szegmensből állhat. Egy szegmens max. 1000 m hosszú lehet és maximum 64 eszköz csatlakoztatható rá.
A fővonalak a gerincvezetékre (backbone line) csatlakoztathatóak a Backbone Coupler-ek segítségével. Egy gerincvonalra maximum 15 fővonal csatlakoztatható, és az egy fővonal alá eső részt tartománynak (Area) nevezzük.
Fontos, hogy a gerincvonalnak, minden fővonalnak és minden szegmensnek saját táppal kell rendelkeznie.
Ily módon egy teljesen kiépített KNX rendszer 15 tartományból, tartományonként 15 vonalból, vonalanként 4 szegmensből áll és maximálisan 57,375 eszközt (ebben a rendszereszközök is benne vannak) foghat össze. Mivel pedig a KNX IP gateway segítségével távoli KNX rendszerek is összeköthetők, lényegében bármilyen méretű épületkomplexum automatizálására alkalmas.
A rendszerbeli szenzorok lehetnek fény,-hőmérséklet,-páratartalom,-szénmonoxid szenzorok vagy akár mozgásérzékelők, de ide tartoznak a többfunkciós nyomógombok vagy érintőképernyők is. Az aktuátorok a szenzorokból érkező adatok kiértékelésével a saját programjuk alapján végzik a funkcióikat, amelyek lefedik az okosotthonok összes vezérlési feladatát.
A KNX rendszer legelterjedtebb kiépítésben egyszerű csavart érpáron működik (KNX TP1), de van rádiós (KNX RF), erősáramú hálózaton működő (KNX PL) és TCP/IP változata is. Egy teljesen kiépített KNX rendszer a KNX gateway-en keresztül Ethernet hálózatra is köthető, ezért a KNX rendszer a családi háztól a irodaházon és lakóparkon át az ipari létesítményekig bármilyen épület vagy épület együttes automatizálására alkalmas.
A KNX esetében a hagyományostól való eltérés már a villanyszerelésnél elkezdődik. A hagyományos villanyszerelésben ugyanis a fogyasztókat mindig a főáramkörbe kötjük, és a kapcsoló vagy érzékelő közvetlenül (esetleg egy relén keresztül) kapcsolódik a fogyasztóhoz. A kapcsoló vagy érzékelő, illetve a fogyasztó közötti vezetékezés kialakítása határozza meg a csatolt fogyasztó működését.
A KNX-technológia szerinti szereléskor a fogyasztót közvetett módon kapcsoljuk. Mindegyik működtető elem – ezeket szenzoroknak nevezzük – és a tényleges kapcsolóelemek – aktorok – egy közös átviteli médiumon keresztül kapcsolódnak össze. Így, ha egy vezérlőgombot megnyomunk, az információt (táviratot) küld az átviteli médiumon át a végrehajtó egységnek (aktornak), amely aztán végrehajtja a parancsot, kapcsolja a terhelést.
A KNX esetében tehát az erősáramú hálózat nem jelenik meg közvetlenül a kapcsolóknál, csak a végrehajtó egységeken és a kapcsolószekrényben található.
A KNX rendszerről bővebbet az alábbiakból lehet megtudni:
https://www.knx.org/knx-en/for-professionals/index.php